Latest news

Csutortokon visszamentem az alkoholmentes borert. Ugy dontottem, az lesz a legjobb ajandek. Jol dontottem, de errol majd kesobb. :) Konkretan nem alltam neki melokat keresni, de elokeszultem.

Ellenben masnap hatalmas svunggal vetettem ra magam a megfelelo allashirdeto oldalakra. Picit nehezebb dolgom van, hogy most nem a jol megszokott production manager vagy szimplan manager szavakat irom be a keresobe, de a nap vegen nem „tavoztam” ures kezzel a vilaghalorol.
Emlitettem (?), hogy Ingrid lelt nekem 2 reszben magyar vonatkozasu, bar regebbi hirdetest. Az egyiknek aprolekosan utanajartam. Egy idosotthon-felerol van szo, a szervezetnek tobb helyszinen van ilyen otthona Adelaide-ben, en meg jol felhivtam az egyiket (mondtam mar, hogy mennyire utalok telefonon meloert kuncsorogni?). A no kedves volt, viszont semmi hasznosat nem tudott nekem mondani, raadasul nem a legekesebb angolt beszelte, igy jobb hijan irtam egy emailt a szervezet HR manager-enek.
Lassabban megy a kereses igy „nem konkretan”, de azert belebotlottam egy CRA (clinical research assistant/associate, azaz klinikai kutato jomunkasember) es nehany pharmacy assistant hirdetesbe. Erdekes. Peldaul CRA-kent kene (tudnom) vermintakat vennem (kibol? mibol?). Ha behivnanak, en kulonosebb lelkizes nelkul bemutatom barkin, hogy igenis tudok vert venni, bar meg soha nem csinaltam. Barki venajat szetluggatom, haha! :) Az egyik pharmacy assistant helyen meg gyogyszereket kene hazhoz vinni. Jogsim van (junius vegeig...), GPS-t tudok kolcsonkerni, es bar mar honapok ota nem vezettem, foleg nem a „jo” (bal) oldalon, felolem... No para. A munkaert barmit! ;)

Szombaton a partin kivul volt szavazas is. Itt az ugy megy, hogy ugye vannak az allamok, mindnek van kulon parlamentje, tehat adott evben (Del-Ausztraliaban iden) a sajat allamod kepviseloire meg partjaira szavazol, negyevente, adott evben (asszem tavaly volt) meg az orszagos valasztas van, szinten negyevente. Erdekes. Nem ismerem melyebben az itteni politikai rendszert es viszonyokat, es egyelore nem is ohajtok utanajarni. Temporary resident-kent amugy sem szavazhatok, sot, permanent-kent sem. Az allampolgarsag meg meg kicsit odebb van... Viszont Gyulaekkal bementem. Vicces, mert a szavazohelyiseg bejaratanal is meg „kampanyolnak”, minden partbol 1-1 ember osztogat papirokat. Maga a szavazas nagyjabol hasonloan zajlik, mint otthon (bar teljesen kozel nem mentem, de ha en is eljutok odaig, hogy szavazzak, akkor majd reszletesen beszamolok rola): bemesz, gondolom, valahol a folyamat soran azonositanak (itt amugy nincs szemelyi), elvonulsz a nem teljesen elzart kis reszedhez, aztan ikszeles helyett 1-est kell beirnod a kivant mezobe (es talan a tobbi mezobe meg a sorban kovetkezo szamokat?). Ha rosszul toltod ki a papirt, akkor az nem ervenytelen lesz, hanem a jelenleg kormanyzo partnak jelent plusz 1 voksot. Erdekes. Es, mivel postan is lehet szavazni, aznap, igy az eredmeny is csak napokkal kesobb lesz meg.
A legnagyobb kulonbseg viszont, amivel melysegesen egyetertek, hogy itt KOTELEZO szavazni, nem ugy, mint otthon, hogy ha akarsz, elmesz, ha nem, nem, mert lusta vagy, vagy esik az eso, aztan meg sirdogal mindenki (akinek nem inge...), hogy a kormany igy meg ugy. Itt allampolgari kotelessege az embernek szavazni, nem pedig allampolgari lehetosege. Termeszetesen, ha az ember epp nem tartozkodik az adott allamban, minden lehetoseget megadnak, hogy tudj szavazni. Ha nem szavazol, megbuntetnek. ENNYI. (kulonbozo osszegeket hallottam, de meg a legkisebb sem volt keves, es bizony sokkal ertelmesebben el lehet kolteni, mint bunteteskent befizetni)

Na ezutan irany Gyulaek haza, elokeszultunk a party-hoz (ezt itt igy hivjak, gyakorlatilag egy naaaaagy ebedrol volt szo minden extraval, zene, dumalas, kertben hevereszes, tobb ember, tovabb ott leves). Mivel kellemes ido volt (28-30 fok arnyekban...), kint voltunk egy kis szololugas alatt. 12-en voltunk, egy uj ismeros akadt, Zoli, Maria fia. Mindenki beszelt vagy ertett (valamennyire) magyarul, kiveve Dina baratjat, Michael-t (es most kiderul, miert esik nehezemre megerteni az akcentusat: Uj-Zelandon szuletett! Ott terem a vilag legborzalmasabb akcentusa. Szerintem. Bar hallottam mar gyonyoruen beszelo uj-zelandit, es erthetetlenul beszelo amerikait is...). Ennek ellenere foleg angolul folyt a tarsalgas. Szamomra eleg furcsa, hogy miert beszel egymassal ket magyar(ul jol tudo) ember angolul, allandoan (Bandi es Zoli). A magyarazat az lehet, hogy itt elve minden angolul zajlik, es bizonyara konnyebb/megszokottabb meg nekik is angolul beszelni. Ez mondjuk tenyleg csak szokas kerdese, mert pl. Maria meg is kerdezte toluk (magyarul), hogy miert nem magyarul beszelnek. O pl. mindenkivel magyarul beszel, aki beszeli vagy erti a nyelvet. Ritka hulyen hangzik amugy, amikor egy angol kerdesre magyarul felel valaki, vagy eppen forditva. Mi lesz velem???
Mivel egy ilyen magyar tarsasag gyult ossze (Michael is tiszteletbeli magyar :) ), tulsulyban voltak a magyar kajak: porkolt, nokedli, rakott krumpli, lecso, es mivel a tarsasag jelentos resze vega, igy nekem sem csak a nyalam csorgott. Sot, egesz konkretan mindannyian mocskosul sokat ettunk (es meg igy is maradt kaja...), nehanyan majdnem rosszulletig. En a hatar innenso oldalan maradtam, vagyis csak hihetetlenul jol laktam, de nem volt semmi negativ erzes. Volt csokitorta is, made by Maria (neni). (a masodgeneracios magyarok, akik leginkabb csak ertenek angolul, elkepesztoen edesen ejtik ki a „neni” szot, mellesleg minden magyar szot! :) ) Mariarol azt kell tudni, hogy zsenialis sutiket kepes kesziteni. Siman elmehetne mestercukrasznak, es most nem viccelek. Elore feltem, mert a csokitorta mar a masodik alkalom volt, hogy altala keszitett edesseget ehettem, es az elso alkalommal fuggo lettem a specialis rakott palacsintajatol. Nos, ez a csokitorta abba a kategoriaba tartozott, aminek az eveset gyengebb akaraterovel rendelkezo emberek keptelenek lennenek abbahagyni, teltsegerzet/rosszullet ide vagy oda. K**** finom volt!!! En a zsinorban masodik szelet utan kezdtem nagyon aggodni az akarateromet illetoen, de Hajni megmentett, ugyanis pont jokor kerdezte meg, hogy ki ker ice chocolate-ot. Igen nehez volt, de a harmadik szelet helyett arra szavaztam. Persze az sem volt semmi...
Itt ugy vannak vele az emberek, hogy mindig sok kaja van. „Rosszabb” esetben sokfele is. Ez alap. Ha sokat eszel, orulnek neki nagyon, mert azt jelenti, hogy izlik, tehat jol tudnak fozni. Viszont senki nem nyaggat, hogy naaaa, egyel meg. Es barmilyen tokos gyerek vagy, nem tudsz annyit enni, hogy barmi is elfogyjon. Itt 12-en voltunk, es minden kajabol maradt. A magyar es az ausztral „konyha” pozitivumai osszegzodnek, a magyar negativumok eltunnek. Bar ez nyilvan szemelyfuggo, ugyhogy inkabb maradjunk abban, hogy jo tarsasagba csoppentem. :)
Legnagyobb megdobbenesemre en voltam az egyetlen, aki ajandekot vitt (allitolag mindenkinek mondtak, hogy nem kell - hat nekem nem). Ennek Gyula (71) nagyon orult, es en is, kellemetlen sem volt, mindenki agyon ajnarozott, hogy milyen jo fej vagyok, stb. A bort kesobb ki is bontotta, es persze jomagam is kaptam egy poharral. Egy feher, alkoholmentes Chardonnay-rol van szo. Nos, az illata isteni volt es megtevesztesig hasonlitott az igazi borehoz. Az ize kevesbe, de nem volt gaz. Probanak megtette.
Este Gyulaek hazahoztak (nemi kajaval egyutt...), en meg elmentem setalni lefekves elott. Csodalatos volt! Az ido kellemes, az utcakon emberek, fenyek. A nyuzsi elol a topartra „menekultem”, eloszor setaltam az eszaki oldalan. Lecsuccsentem egy padra, es eszembe jutott az, amikor meg otthon azt probaltam megkeresni, hogy a nehany letoltott kepen lathato adelaide-i taj hol is van. Es az egyik kep pont a torol keszult, meg a magasabb epuletekrol. A kepek mar nincsenek meg, en pedig az osszes helyen voltam mar, amikre otthon csorgattam a nyalam, es ismet belemvillant, hogy egyszeruen HIHETETLEN, hogy itt vagyok, itt lakom, es ez a valosag, es minden, amire evekig csak vagyakoztam, most itt van, megerinthetem, meg minden, az eletem resze... Azt hiszem, meg el fog telni par ev, mire felfogom, hogy itt vagyok most, vagy nem tudom, hogy mondjam. Dobbenetes!
Es vadidegenek kedvesen ramkoszonnek, valami meccs utan a reszegek hulyeskednek, odaszologatunk egymasnak vigyorogva, es hazafele az egyik zebra kozepen egy gyonyoru lannyal osszemosolyogtunk. Hat kell ennel tobb? (igen, egy munkahely ;) )

Vasarnap emesztettem. :) Amugy ujra visszabillentettem a napok egyensulyat. Koran fekudtem, koran keltem. Hurra! Boltbol hazafele belebotlottam egy erdekes plakatba, es eppen volt nalam fenykepezogep, ugyhogy le is kaptam. A kep az Other mappaban talalhato, es egy USA-ban elo (?) magyar zenesz (is) lathato rajta, meg a neve: Béla Fleck. Magyarok mindenhol vannak!
Kicsit elokeszultem a hetfoi allasjelentkezesekre is.

A minap az epulet elott egy tuzoltoauto allt, bent meg 2 tuzolto lofralt. Wow, mondom. Kiderult, hogy par emberke olyan lelkesen fozott, hogy a tuzoltosagon is megereztek az illatot es kivonultak vacsizni. :) Na jo, nem, minden bizonnyal beriasztott a fustjelzo, ok meg nem voltak kepesek kikapcsolni, hogy ne jojjenek ki a tuzoltok. Nem lattam elszenesedett butorokat, meg hullakat sem, viszont szegeny sracok zsebe bizony $50-450-al lett karcsubb, ugyanis ennyi a bunti a teves riasztasert. Azert remelem a kaja jol sikerult... :)

A legkozelebbi, mintegy 1,5 percre levo templom egy gorog katolikus templom. Csak ugy.