2 months

Hihetetlen, de pont ma van 2 honapja, hogy ausztral foldre tettem a labam. Nem tudom, hogy ez az ido sok vagy keves, mondhatnam, hogy huha, de hamar eltelt, pedig nem is, mert sok mindent csinaltam, elegge kitoltottnek erzem ezt a 2 honapot. A honapfordulorol nem lehetett megemlekezni azon egyszeru oknal fogva, hogy februarban nincs 30-a, meg szokoevente sem. Egyebkent az egvilagon semmi kulonoset nem csinaltam ma, szoval nincs kulon unneples meg ilyenek, csak eszembe jutott. Amugy orulok neki. :)
Ma van telihold is.

Ami a rovidke hireket illeti (elozetes igeretem szerint):
- a Fold Orajanak megunnepleserol a Victoria Square-en lemaradtam, mert egesz mast csinaltam elozetes terveimmel ellentetben
- az idei del-ausztral szavazason a Labor (Munkaspart) nyert; remelem, ez jo hir Del-Ausztralianak :)

A nyari idoszamitas kulon bekezdest erdemel, ugyanis az europai oraatallitas nem egeszen ugy sult el, ahogy terveztem. :) Meg szerencse, hogy a laptopomon beallitottam a magyar idot, ami kezeli ezeket az oraallitgatasokat is, kulonben. Megdobbenve tapasztaltam, hogy vasarnap nem +10,5 orara nott a kulonbseg Magyarorszag es Ausztralia kozott, hanem +8,5 orara csokkent. Nahat, mondom. Gyorsan utana is neztem, es tenyleg. Mi itt Kozepfolden (Ausztraliaban ehhez az idozonahoz a ket kozepso allam tartozik: mi es az Eszaki Territorium) husvet vasarnap, aprilis 4-en allitjuk az orat, aminek eredmenyekepp ervenybe lep a teli idoszamitas, es az idoeltolodas +7,5 ora lesz oktoberig. Ugyanis, amig odaat hajnali 2-rol 3-ra kellett allitani az orat, itt 3-rol 2-re (raadasul mindezt egy 4 napos (!) hosszu hetvegen...). Persze ez igy utolag LOGIKUS, de ugy tunik, nem szoktam meg meg teljesen a fejjel lefele letezest. ;)

Szombaton a szokasos 7-kor keltem es elbuszoztam az SDA szervezeseben megrendezett ingyenes reggelire. A korai idopont miatt az elsok kozt erkeztem, de aztan szallingoztak a tobbiek is. Volt mindenfele reggeli, en javithatatlan muzlievo leven ugy dontottem, maradok a ropogos gabonafeleknel, es nem is bantam meg, sot, ketszer is ettem (kicsi volt a tanyer... ;) ), melle meg 100%-os gyumolcslevet csorgattam a beleimbe. :) Kozben beszelgettem nehany emberrel, meg hallgattam masokat is.
Par oraval kesobb Dettiekhez voltam hivatalos ebedre, ahol rajtam kivul meg 5 meghivott volt: Rebecca, a baratja (elfelejtettem a nevet), Rebecca ket lanya (nem tudom, hogy kell rendesen leirni a nevuket, mondjuk Alisha es Naomi, kb.) es Alicia. Rebecca-val es a lanyaival (+ Detti) egyszer mar fagyiztunk, o Detti egyik legjobb baratnoje, a baratjat a Big Camp-en lattam eloszor, Aliciaval is osszefutottam mar egyszer-ketszer. Mondanom sem kell, hogy rengeteg kaja volt, es mindenki gombolyure ette magat. :) Rebecca baratja mindenfele-erzekeny (liszt, laktoz, meg ilyenek – nem lehet egyszeru), ugyhogy olyan kajak is voltak, amiket o ehetett, meg persze mindenki megkostolta, es azt kell mondjam, hogy remek izuk volt. Szerintem a muffin meg finomabb is volt, mint a rendes.
Kaja utan nagy beszelgetes kerekedett, ezert a delutani/esti programjaimat kihagyva egesz egyszeruen ott maradtam. Ez azon ritka alkalmak egyike volt, ahol a „magyarsag” volt kisebbsegben, igy szerencsere angolul folyt a tarsalgas, legalabb gyakorolhattam. Van mit... :) Erdekes volt picit jobban megismerni a tobbieket, Alicia-val jatszottunk a Khet nevu strategiai jatekkal es kicsit Jason (Dettiek szembeszomszedja) is atugrott a fiaval. Aztan Rebecca-ek elmentek, de meghivott minket estere filmezni, ugyhogy miutan mindenki lelepett es az ebed romjait is eltakaritottuk, atmentunk Rebeccahoz olyan fel 9 korul. O egyebkent haziorvos (hadd csigazzam fel par otthoni orvos fantaziajat, akik lemondtak a haziorvoskodasrol, illetve azoket is, akik kesobb azok szerenenek lenni :) ), es hatalmas haza van, ami elkepesztoen jol nez ki. A hazhoz tartozik egy kutya, illetve legnagyobb megrokonyodesemre 3 (!) cica is, akikre (mondanom sem kell) azonnal ravetettem magam. :) Vicces volt, mert mindharom nyakaban log egy kis csengo, es eleg elenk macsekok, ugyhogy nagy csilingeles volt, ahogy fel-ala rohangasztak. :) Meg szebbek, mint Dettiek cicai, es van egy voros is!!! A hazban van kulon filmezos szoba, rengeteg DVDvel, aggyal, kanapeval, „vaszonnal” (nem jut eszembe a neve, amire ki lehet vetiteni dolgokat es osszecsavarhato). Mondjuk a film kivalasztasa eleg sok idot vett igenybe, es vegul a Kevin Costner-fele Robin Hood-ot neztuk meg, ami nagy kedvencem. Aztan bucsut intettunk egymasnak, Dettiek hazavittek, es egy halaszthatatlan hajmosas utan hajnali fel 2-kor kerultem agyba.
(Csak igy zarojelben: Rebecca-nak nem csak 3 cicanak elegendo macskatapra futja, hanem o, a ket lanya es Detti telen (junius/julius) 6 (!) hetre „atugranak” Europaba korulnezni, foleg a nyugati orszagokba (UK, Franciao., Ausztria, Svajc, stb.), es Detti koltsegeit is o allja... Mikor is van a felveteli a haziorvos-kepzesre??! ;) )

A kesoi fekves es Gyulaek igerete („10 elott biztos nem indulunk”) miatt olyan 9 korul keltem, biztos, ami biztos, es az ablakon kinezve ez alkalommal igaznak bizonyult az idojaras-elorejelzes: sotet felhok boritottak az eget, es nem sokkal kesobb el is eredt az eso, aminek persze mindig kell orulni, ugyanis Del-Ausztralia a vilag egyik legszarazabb orszaganak egyik legszarazabb allama (legalabb is ami az edesvizet illeti, mert tenger az van boven, epul is egy hatalmas sotalanito uzem Adelaide deli reszen, ami a fel varos ivovizellatasat fogja tudni fedezni). Igy hat az egyik szemem orult, a masik meg (nem, nem uveg) kevesbe, mert volt egy masik igerete is Gyulanak („ha jo ido lesz”), de szerencsere fel 11 korul mar az autojukban ultem, viszont az elozetes tervekkel ellentetben nem Victos Harbor fele vettuk az iranyt, hanem ket kozelebbi falut/kisvarost szandekoztunk megnezi (V.H. elvileg meg talonban maradt; azt mondtak, oda jo idoben erdemes csak lemenni), nevezetesen Stirling-et es Hahndorf-ot.
(Bevallom, mindennek utana nezhetnek a neten, de egesz egyszeruen lusta vagyok, igy lehet, hogy erdekes informacioktol fosztalak meg titeket, remelve persze, hogy ti sokkal kevesbe vagytok tunyak az informaciovadaszatot illetoen.)
Fogalmam sincs, hogy Stirling nevezetes-e valamirol, vagy egyszeruen csak ugy dontott anno nehany ember, hogy ott akarnak elni, es kesz, mindenesetre egy falu ez, ahol azert alltunk meg, hogy a beleinkbe csorgassunk nemi meleg szubsztanciat, Hajni es Gyula eseteben ez a kavet jelentette, az enyemben meg a „forro csokit” (ami persze itt is, mint majdnem mindenhol a vilagon (udito kivetel pl. Pesten a Miro vagy a meg szenzaciosabb Noir Choco Bar, mely utobbi mindenkinek nagyon-nagyon ajanlok meg innen Adelaide-bol is, ott van a Paulay Ede es a Hegedu utca sarkan a Liszt Ferenc ter mellett, es erdemes elore helyet foglalni, mert eleg nepszeru; elerhetoseg a neten :) ) pusztan napkozis kakaot takar, de annak legalabb finom). Egyebkent nem volt hideg, csak egesz nap esett, de azert a meleg lottyok jot tettek mindharmunk kozerzetenek (Maria nem tudott velunk jonni, mert megbetegedett), es a WC levadaszasa utan nekivagtunk a helyi piacnak, ami a kavezoval szemben volt. Foleg a kornyekbeli termelok arultak a portekaikat, es sok helyen kostolni is lehetett, amit meg is tettunk, bar nem mindenhol (en kecske camambert sajtot kostoltam, ami nagyon finom volt, bar en a Tesco-s Csizio pizzafelteten kivul minden sajtot imadok, szoval eleg konnyel le lehet venni a labamrol barmilyen sajttal, illetve ket korty szaraz vorosbort is megizleltem (Shiraz), ami nem volt rossz, de a Barossa Valley-beli Cabernet Sauvignon jobban izlett). Nagyon kedves kis piac volt, rengeteg csodafinom es csodaszep termeszetes portekaval, ugyhogy ez a hely is felkerult (a tobbi sok tiz melle...) a „Hol kell penzt koltenem, ha lesz munkam” (kepzeletbeli) listamra. :)

Vegigjarva az arusokat, folytattuk utunkat Hahndorf-ba, aminek nem veletlenul van ilyen echte ausztral neve, ugyanis ez egy (ha jol emlekszem) 1839-ben nemetek es hollandok altal alapitott varoska, ami talan az elso vilaghaboru utani bevandorlas utan valt jelentosebbe (jelenleg kb. 2000-en lakjak). Es tenyleg, az idosebb helyi populacionak eleg „german” kinezete volt, de nem ez volt a legkulonlegesebb aznap. Biztos, ami biztos alapon eloszor beultunk egy etterembe, ami svedasztal jellegu volt (angolul smorgasboard, ami majdnem pont ugyanigy van svedul is), illetve AYCE (all you can eat, amikor befizet az ember egy bizonyos osszeget es annyit eszik, amennyit akar, vagyis tapasztalatlanok eseteben rosszulletig). Minden probalkozasom ellenere sem hagytak Gyulaek fizetni, amibe par perc utan beletorodtem, es megceloztuk a hosszan terpeszkedo kajaspultot. Nem sorolnam fel, mibol lehetett valasztani, mert nem ferne ki, de nagyon sok kaja volt, mondjuk kb. 50 fele, mindent beleertve (koret, stb.). Szerencsere van tapasztalatom az ilyen jellegu etkezesi formaval, ugyhogy tobbszor kis adagot ettem, lassan. Ez osszesen 4 tanyer kajat es 2 adag desszertet jelentett. :) (es igen, tovabbra is karcsu vagyok ;) ) Most is csorog a nyalam, ha visszagondolok, miket ettem/ettunk, nagyon finomak voltak! Volt elozene is, ami sajnos eleg hangos volt, illetve valamiert unnepeltek a nepek, igy a mulatozas mellett egyszer egy egesz sult malacot hordoztak korbe nagy ovacioval, egyszer meg valami edesseget (hasonlo mennyisegben), mindketto tele volt tuzdelve (sajnos vannak szavak, amik semmilyen nyelven nem jutnak eszembe) ... csillagszoroval. Ertelemszeruen csak a masodikbol ettem, es ezek jelentettek az ebed (na jo, zabalas) utolso falatait. Tobb nem is fert volna.
Ebben az etteremben ert ausztral eletem legsokkolobb latvanya. A szomszed asztalnal ulo tarsasagban volt ket aboriginal holgy is („ausztral indian”, szoval oslakos), ami mar onmagaban megdobbento, mert egyreszt eleg ritkan latni oslakosokat varosban, masreszt annyira mashogy neznek ki, a kaukazusi tipusu ember mellett nagyon durvanak tunik az arcuk, es meg a negereknel is sotetebb a boruk, komolyan, meg kell tanulnom, hogy ne bamuljam meg oket. Szegenyek nagyon idegenek a „civilizalt” vilagban, de hat ez a „mi” hibank, idejottunk, eroszakkal elfoglaltuk az orszagukat es gyakorlatilag kiirtottuk oket (itt is volt nepirtas, csak ezt kevesen tudjak, meg kevesebben ismerik el, es hivatalosan csak 2008-ban (!) kertek bocsanatot az oslakosoktol, ami hihetetlenul rohejes, mert szerencsetlenek szinte biztos, hogy ki fognak halni, ami szerintem nagyon szomoru, es szanalmas kepet fest az emberisegrol). Mindenesetre ott ultek mellettunk, es ha hiszitek, ha nem, szeles mosollyal az arcukon „hajladoztak” a tradicionalis nemet sramli zenere! Komolyan sokkolo latvany volt, es amikor felocsudtam, ugy dontottem, hogy fejcsovalas helyett inkabb megszavazok egy jo pontot a multikulturalitas javara (de tovabbra sem tudtam teljesen elvonatkoztatni attol, hogy amugy milyen nyomorban elnek, es hogy ki fognak halni, ez ANNYIRA DURVA!).

Praktikus modon ebed utanra hagytuk Hahndorf megtekinteset. Nem tudom, van-e valami mas erdekesseg is a foutca rengeteg kis uzleten kivul, de mi csak ezekbe kukkantottunk be. Ami nem volt egy utolso dolog, bar reg ereztem mar magam ennyire turistanak. :) Mindenfele kis uzlet volt, boros bolt (az egyertelmuseg kedveert: bőrszaküzlet :) ), aminek a hatuljaban ket nagy nyul legeleszett (!), alpakkagyapjubol keszult ruhak boltja, egeszseges kajak boltja (a gasztronomia Mekkaja, ahova vissza fogok zarandokolni, de csak miutan kifosztottam a Central Market-en levo hasonlo boltot, de csak miutan lesz melom), gyertyabolt (zsenialis szinu, illatu es formaju gyertyakkal teli), giccsbolt, gyerekbolt, kepuzlet, stb, stb. Hahndorf-ban lattam eletem legnagyobb gyertyajat (7500 oraig eg, mig az atlagos meretuek maximum 30 oraig) es a legdragabban arult (szerintem) legsemmitmondobb kepet.
Szerintem a varoska siman megerte azt a par orat, en maskor is szivesen eltekergek a kornyeken.

Hetfon az emesztes mellett valaszoltam az osszes emailemre (ami nem volt keves), olvastam (foleg a helyi ingyenes ujsagokat), es ugy dontottem, meg nem allok neki ujra a melokeresesnek, amit amugy sem lehet folyamatosan csinalni, mert egesz egyszeruen nem tesznek fel minden nap 5-10-20-stb. olyan allashirdetest, ami engem erdekelne. Meg ertekeztem nehany Europaban maradt szerettemmel.

Kedden szornyen nyomott hangulatben ebredtem, ami azt eredmenyezte, hogy csak fel 9 utan masztam ki az agybol, ami alapvetoen nem rossz, de ugy, mint akit agyonvertek, es teljesen kedvetlen es ingerult voltam. Mielott meg visszamasztam volna az agyba, hogy a fejemre huzzam a parnat es megvarjam, amig szerda lesz, inkabb ugy dontottem, meg ha nyamvadtan is, de konyortelenul ravetem magam az allashirdeto portalokra. Pontosabban elobb igyekeztem valami onkentes munka utan nezni, es talaltam is parat, de sokukhoz egyszeruen nincsenek meg a felteteleim (auto, nyelvtudas, stb.), vagy nem szeretnem csinalni oket (pl. adomanygyujtes), ugyhogy kettot irtam csak fel, a helyi Voroskeresztet (Red Cross), illetve egy masikat, akik onkenteseket kozvetitenek az arra vagyo cegeknek. Holnap bemegyek hozzajuk, hogy mi a szitu, bar mindenhol kernek erkolcsi bizit, amit nem tudom, hogy itt el lehet-e intezni, vagy otthonrol kene kernem, de ez utobbi eseteben biztos feladom, mert az tul maceras lenne, ennyit nem er. Elobb szolitok le idegeneket nyelvgyakorlas celjabol. :) Aztan jottek a melos oldalak, es bizarr modon, amikor megtalaltam az elso nekem tetszot, rogton jo kedvem lett, es ugy is maradtam. Remelem, nem vagyok beteg. :) A mai nap termese 3 jelentkezes lett: egy patikaba (nem volt konkret cim, kitalalni sem lehetett, igy kenytelen voltam a neten jelentkezni), egy nyomdaba (ide a korhaz miatt nem volt kedvem kibumlizni, es amugy is leszekelem, ha vissza sem szolnak, ez csak amolyan „bonuszjelentkezes”) es egy korhazi patikaba, ahova ugy dontottem, meg gyorsan elmegyek szemelyesen, es lon. Ez a korhaz messzebb van valamivel, mint az elozo, es sokkal nagyobb is, de itt is mosolyogva fogadtak el a papirjaimat.
Illetve talaltam meg ket hirdetest, egy kavezot, ahova szerintem holnap bemegyek, mert eleg kozel van, illetve egy pekseget, amit meg felhivok, ez messzebb van, de ide keresnek egy embert mindenfele tapasztalat nelkul! Miert is ne? :)

Ma kaptam 2 levelet is, amiknek nagyon orultem, egyet anyukamtol, biztos, ami biztos alapon (Europabol valamiert lassabban ernek ide a levelek (bar a britek szerint UK nem Europa...), mint innen Europaba) idoben elkuldve a szulinapi udvozlest, a masikat a nagymamamtol. Lehet, hogy konzervativ vagyok, de imadok rendes levelet kapni, meg irni is. :)

A jovorol annyit, hogy itt a husvetbol 4 napos unnepet csinalnak minden evben (nagyon helyesen) az ausztralok (viszont a punkosdot nem unneplik, nagyon helytelenul, bar szerencsere sok mast meg igen), Nagypenteket (Good Friday) is public holiday-je nyilvanitottak, sot, itt a szombat az unnepnap (the day after Good Friday, igy hivjak, vagyis „a Nagypentek utani nap”, ez milyen mar?!) vasarnap helyett, meg persze husvet hetfo. Szoval igy lehet, hogy a kovetkezo irkalasom a szokasosnal kesobb fog napvilagot latni, miutan aprilis 2-5-ig megall az elet (vagy epp ellenkezoleg?), es en is sok mas egyebet szeretnek csinalni, nem pedig a laptopom elott ulni. Raadasul ki tudja, milyen kozossegi progamokat terveznek az ismerosok (mar ha, es nem akarnak naphosszat dogleni). Es hat biztos ti sem a monitoron fogtok csungeni a (kevesbe) hosszu hetvegen, legalabb is remelem! :)

Mindenkinek kellemes husvetot, keves locsolot, sok piros tojast es jo pihenest! :)